JVK TAVASZI LAPJA

Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban több mint száz embert ítéltek halálra, sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe. A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak, vagy Magyarországon bujdostak. Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára, 1849. október 6-ára időzítette.

Ezen a napon Aradon agyonlőtték Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő tábornokokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Ezután végezték ki a kötél általi halálra ítélt tábornokokat, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knézich Károlyt, Leiningen-Westenburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt. A pesti Újépületnél lőtték agyon Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A kivégzések október 6-a után is folytatódtak; a megtorlás áldozatául esett Szacsvay Imre, az országgyűlés jegyzője, Csányi László kormánybiztos, Perényi Zsigmond, az országgyűlés felsőházának elnöke, Kazinczy Lajos ezredes, Kazinczy Ferencnek, a nyelvújítás kiemelkedő alakjának fia.

A halálos ítéletek többségét az a Haynau táborszernagy hagyta jóvá, aki már a szabadságharc leverése után közölte: senkinek sem fog kegyelmezni, és példát mutat Európának abból, hogyan kell a "rebellisek" kedvét elvenni a lázadásoktól.